Follow us

Follow us

               

Létszámleépítés – mit tegyek?

Létszámleépítés – mit tegyek?

Rendben, túl van a sokkon, egy napig sajnálja magát, de a rákövetkezőn már kész rá, hogy akcióba lépjen. Ki tudja, hova vezet majd az új út? Egy új kihívás felé? Nézzen szembe a tényekkel – már jó ideje nem érezte magát ennyire életerősnek! Tehát, higgyen magában és sugározzon magabiztosságot.

 

Mit tegyek?

Rendben, tehát otthon van. Az első nap még lazít otthon, de ne tétlenkedjen. Nem kevés a teendő, terveket kell készíteni, és ami még fontosabb, munkát kell keresnie, hiszen rengeteg potenciális munkahely van, ahova esélyesen pályázhat.

Ha kapott végkielégítést, nagy valószínűséggel már régóta tudja, mit kezdjen vele. Fektesse be, szórja a pénzt, fizesse ki az adósságait, Öntől függ – de ne hozzon elhamarkodott döntéseket.

A leépítéssel foglalkozó tanácsadók hangsúlyozzák, hogy azt is fontos megítélni, hogy az adott szituáció hogyan befolyásolja családját és az Ön körül élőket is. Ha “sokk” érte, lehet, hogy általános apátiában szenved, vagy nem tud koncentrálni, esetleg álmatlanság gyötri, vagy stressz okozta fejfájás.

A legfontosabb, amit emlékezetében kell tartania az, hogy a tevékenység, az aktivitás az, amitől jobban érezheti magát, és optimistábban láthatja a helyzetét. Gondoljon a jövőre, és állítsa rá magát az álláskeresésre. Gondolkodjon el a jövőbeni pályáján – hol akar lenni 5-10 év múlva?

“A legelső, amire emlékezzen a Dad's Army mondása – ne pánikolj!” – mondja Peter Stansbie, az ATM Consulting fejlesztési igazgatója, aki elmondja, milyen lépéseket kell tenni azoknak, akiket leépítettek. “Már sok emberrel megtörtént és még sokkal meg is fog – de van élet a leépítés után, és sok szabad munkahely van a környéken.

Kezdhet azzal, hogy egyet hátralép, és áttekinti az általános helyzetet. Mindenekelőtt legyen tudatában, hogy nem Ön az egyetlen” – mondja Peter. “Gyűjtse össze gondolatait, vegye számba képességeit és forrásait. Lépjen egyet hátra és írja le a meglátásait, vagy keressen valakit, akivel beszélhet.

Sok ember szerint egy leépítés bizonyos megközelítésben hosszabb távú életpálya változások katalizátora. Mindenki el van foglalva azzal, hogy elvégezze a munkáját, és bele se gondol, valójában mit csinál, és igazából mit szeretne.” – mondja Peter. “Ha el tudja kerülni a pánikot, időt és teret nyer. Akkor már lehetőségként, nem problémaként látja a helyzetet. Elgondolkodhat azon is, hogy esetleg teljesen más jellegű állást keres, de sok minden függ az Ön korától, pénzügyi helyzetétől is.
Senki sem szeret

Természetes, hogy rosszul érzi magát, és az is, hogy arra gondol, egy új munkaadó szkeptikusan fogadja azokat, akiket leépítettek. De Peter Stansbie szerint ez igen ritka. “Növekvő tendencia, hogy az emberek a munkavállalás minden szintjén rendelkeznek bizonyos tapasztalatokkal a leépítésről, mivel az velük vagy valakivel a közvetlen környezetükből szintén megtörtént.” – mondja. “Manapság már nem kapcsolódik olyan megbélyegzés a leépítéshez, mint az korábban esetleg tapasztalható volt. Az önéletrajz pozitív aspektusaira kell koncentrálnia, erre kell ráhangolódnia.”

Ha úgy érzi, hogy további pályafutásával kapcsolatos kilátásai romlottak azzal, hogy leépítették, gondoljon rá ilyen módon: először is miért vették fel Önt? Valahol valaki energiát fektetett Önbe az Ön értékei miatt. Csak abból, hogy most éppen leépítették, még nem következik, hogy csökkent volna az Ön értéke a többiekéhez képest.

Valójában az Ön azonnali elérhetősége még az Ön malmára is hajthatja a vizet, mondja Geraldine Maxwell, egy kiadó HR menedzsere. “Manapság sok vállalat “temp-to-perm” “átmeneti-állandó” alapon veszi fel alkalmazottait” – vallja - “ami az állandó pozícióban lévő pályázóknak szinte kivitelezhetetlen. Akit leépítettek - eltekintve attól a ritka esettől, hogy felmondási időt kötöttek ki – az azonnal úgymond piacképes. Sőt, a mai piaci helyzetben, még a teljesen egyszerű, állandó pozíciók betöltése esetén is gyakran vonzóbb az a személy, akinél nem áll fenn annak az esélye, hogy esetleg ellenajánlatot kap. Bár még így is versenyezniük kell azokkal a munkaadókkal, akik szintén Önt szeretnék alkalmazni.”
 

Önkéntes létszámleépítés – az opciók

A leépítés kérésére tekinthetünk úgy is, mint egy pénzügyileg kifizetődő lehetőségre, de ha ezt fontolgatja, legyen óvatos. Az önkéntes létszámleépítés lehetősége akkor merülhet fel, amikor egy cég csökkenteni kívánja dolgozói létszámát, de ahelyett, hogy önkényesen kikényszerítené a leépítést, inkább felajánlja a felmondás lehetőségét, amelyért cserébe megfelelő végkielégítést biztosít. Egy vállalat számára ez a létszámcsökkentés költségesebb módja, és a vállalatnál régóta dolgozó alkalmazottak ezt jól kihasználhatják. Azonban, ha Ön leépítését kéri, még egyáltalán nem biztos, hogy le is építik, hiszen ez a munkaadó belátására van bízva. De ha visszautasítják, az komolyan befolyásolhatja Ön és munkaadója jövőbeli viszonyát.

Ha Ön a csapat idősebb tagja, lehet, hogy felajánlják Önnek az előrehozott nyugdíj lehetőségét. Bár ez elsőre vonzó ajánlatnak tűnhet, a valóságban mégis nehéz döntés. Geraldine Maxwell véleménye szerint az idősebb kollégáknak gyakran nehezebb egy ilyen döntést meghozni, mint a fiatalabb alkalmazottaknak. “Kezdetben talán vonzza őket a korengedményes nyugdíj lehetősége, de amikor mindez valósággá válik, már nem olyan biztosak a dologban. Tényleg szükségük van arra a szabadidőre? Megengedhetik maguknak, hogy nyugdíjba menjenek, amikor gyermekeik még iskolába járnak? Hogyan befolyásolja majd utolsó munkaéveik kimaradása későbbi életüket?

“Ha ez nem egy átgondolt opció, az idő, ami a kikapcsolódásra kellene, hogy szolgáljon, könnyen válhat a komoly stressz időszakává, ha még túl korai.”
 

Átmenthető készségek

HR körökben sok szó esik az ilyen készségekről - de mit is jelentenek valójában?

Lényegében az átvihető, átmenthető készség olyan jártasság, amelyet az ember egy bizonyos állásban megszerzett, de amely könnyen alkalmazható egy ettől eltérő munkakörnyezetben is. Így, ha mondjuk, Ön közvetlen kapcsolatban állt az ügyfelekkel a “frontvonalon”, és jó érzéke van az ügyfélszolgálathoz, elképzelhető, hogy ezeket a képességeit egy call center-ben vagy a cég outlet üzletében is kamatoztatni tudja majd.

Hogyan érzem? Milyen képességekkel rendelkezem? Meglehetősen fogas kérdés ez, amelyhez bizonyos szintű önismeretre van szükség. Azonban ha nem adja fel, az eredmények hatására sokkal optimistábban tekint majd magára. Az első, amit az önértékelés során meg kell tennie: ne szerénykedjen – ezzel semmire se megy, és nem valószínű, hogy bárkit is érdekelne adottságai listája. Ha ezen túljutott, próbálja meg körvonalazni azokat a készségeket, amelyeket mindennapi munkája során használt, gondolja át, mivel vált hasznára a vállalatnak, és, ha ez segít, azt is, miért döntöttek rosszul, amikor elengedték Önt. Tehát megvannak a képességek, innen már csak szemlélet kérdése, hogy ezeket a készségeket hogyan lehet egy jövőbeli állásban kihasználni.

Peter Stansbie szerint az átmenthető készségeket úgy lehet meghatározni, ha “kívülről nézve” gondolkodunk – a külső segítséget is beleértve. “Ha Önt tömeges elbocsátás során vagy nagyvállalatnál építették le, akkor általában segítséget ajánlanak Önnek ” – mondja. “De ha nem így lenne, sok tanácsadó van, akiket arra képeztek ki, hogy leüljenek az ügyféllel, és segítsék kidolgozni vele, milyen képességei vannak, és hogy e képességeket hogyan használhatná ki más területeken. Mindenképpen gondolkodjon szabadon” – mondja. “Még akkor is, ha azon gondolkodik, hogy külföldön vagy más iparágban dolgozna - meg kell fontolnia minden lehetőséget."

Ha ez az önelemzés segített, akkor már biztosan irányt is szabott kutatásainak, és itt az idő, hogy olyasvalakit keressen, akiről tudja, segíthet Önnek a továbbjutásban. Az emberek gyakran éreznek bűntudatot, amikor barátokat kell megkérniük, hogy segítsenek a pályájuk során, de ezzel nem szabad foglalkozni, hiszen mindenki tudja, milyen félelmetes elveszteni állásunkat. Ezen kívül Ön most maximálisan motivált, és lehet, hogy ők a megfelelő pozícióban vannak, hogy segíthessenek! Tehát ne habozzon, fogja a címjegyzékét és kezdjen el tárcsázni.
 

Használja ki a lehetőségeket

A legfontosabb mindenképpen az, hogy proaktívak maradjunk. Maria Walker egy kis PR tanácsadó cégnél dolgozott, amikor leépítették. “Tisztán emlékszem a napra. Ez volt az első munkám az egyetem után, és jóval naivabb voltam munkahelyi kérdésekben, mint most, ezért a hír megdöbbentett.

Behívtak az irodába, ahol a két igazgató tájékoztatott döntésükről, hogy a csökkenő ügyfélbázis miatt leépítik a munkaerőt. Sajnálatos módon nekem is ‘mennem kellett’!

Első reakcióm a pánik volt – kezdve azzal, hogy alig tudtam kifizetni a lakbért; hogyan élhetek meg Londonban munka nélkül? Haszontalannak is éreztem magam, mintha első próbálkozásom, hogy bizonyítsak, sikertelen lett volna. Egyszer együtt ebédeltem egy barátommal, akivel átbeszéltük a helyzetet, és kifejeztem félelmeimet. Majd hazamentem és elküldtem az önéletrajzomat az összes lehetséges ügynökségnek. Két nappal később egy kiadóvállalatnál kaptam alkalmi munkát; két héttel később esélyt kaptam arra, hogy egy interneten elinduló vállalatnak dolgozhassak, ahol éppen marketingvezetőt kerestek! Egy hónap múlva teljes állásban voltam – bőven volt pénzem a végkielégítésből és az alkalmi munkából – és csak nevettem a végeredményen!”
 

Az interjú során

Egy másik fontos aggodalom, hogy hogyan kezeljük az interjúk során a leépítéssel kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Az, hogy valakit leépítenek, nem ritkaság a mai, gyorsan változó üzleti világban, ezért valószínűleg nem is fogja komolyabban foglalkoztatni az Önt interjúvoló személyt. Ezért, ha felmerül a kérdés, a legjobb, ha egyszerűen elmagyarázza a tényeket, elmondja, hogy a korábbi munkahelyén milyen pozíciót töltött be, és lépjen tovább, fókuszáljon arra, hogy új főnökének miben tudna hasznára válni. Maria Walker szerint: “Az én leépítésem soha nem volt komoly kérdés a további munkaadók szemében. Természetesen a kérdés felmerült, de sem én, sem beszélgetőpartnerem nem utalt rá negatív módon.”

Maria hozzáállása és kitartása jó példa arra, hogyan lehet az aktuális elbocsátásból előnyt kovácsolni. Azt mondja: “Meglepődtem, csodálkoztam és nagyon büszke voltam, mennyi mindent elértem ilyen rövid idő alatt. Két évvel az eset után még mindig az új cégnél vagyok. Marketingvezetővé léptettek elő, és rengeteget tudtam meg az on-line marketingről. Már nem félek az elbocsátástól, és biztos vagyok benne, hogyha újra megtörténik, proaktív maradok és koncentrált. Szerintem fontos, hogy a döntést ne vegyük személyes sértésnek, hanem egy külső megfigyelő szemével lássuk; olyan lehetőségként, ahol kitűnhetünk, lendületet adhatunk pályánknak, és olyan ösztönzésnek, amelyre éppen szükségünk volt.”